Az alkohol rövidtávú hatása a szervezetre

A másnaposság vagy macskajaj a szervezetünkbe rövid időn belül bevitt nagy mennyiségű alkohol hatására alakul ki. Azonban a másnaposság vagy macskajaj kis mennyiségű alkohol bevitelekor nem jelentkezik, mert a szervezet képes olyan ütemben lebontani az alkoholt mint ahogy azt bevittük. Azonban a napi 1 dl borban található alkohol mennyiségnek az egészségre gyakorolt pozitív hatása van. 

Kimutatható, hogy a fent említett mennyiségű minimális véralkoholszint képes megemelni a HDL-koleszterin szintjét, amely jótékony hatású az erekre, továbbá tisztítja azok falait és ezáltal csökkenti a trombózis és az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát is. Ezeken felül fokozza a vérkeringést, továbbá segíti a lipidek emésztődését a gyomorban azok emulgálása révén.

A vörösbor vastartalma a vérképzést serkenti, de a vérszegénységben szenvedőknek ez nem biztosít elegendő pótlást szervezetük számára. Képes kitágítani a bőrben lévő hajszálereket, ezáltal csökkentve a testhőmérsékletet, továbbá az étvágyat is növelheti. A rendszeres alkohol fogyasztás akár a gyomorfalat is irritálhatja, és így gyulladások, rosszabb esetben rákhoz vezethet.

A napi 1 dl borban megtalálható alkoholmennyiségnél több fogyasztása egészségkárosító hatású. Az alkoholt szervezetünkbe bevíve a véráram segítségével minden szervünkhöz eljut, és ahol leginkább kifejti hatását az a központi idegrendszer. Korábban úgy vélték, hogy az alkohol az idegsejt membránjába jutva változtatja meg annak tulajdonságait.

A tudomány mai állása szerint hogy az a koncentráció, ami a membrán tulajdonságait megváltoztatná, az halálos, tehát ez nem lehetséges hogy az alkohol elsődleges hatása. A másnaposság vagy macskajaj tüneteit sem ez okozza. A XXI. század kutatásai felismerték, hogy a következő anyagok, amelyekre az alkohol leginkább hatással van az agyban: két neurotranszmitter, a gamma-aminovajsav és a glutamát receptorához kötődve módosítja azoknak érzékenységét. A glutamát az egyik legelterjedtebb serkentő neurotranszmitter az agyban, ennek receptorához kapcsolódva gátolja annak működését. Ellenben a gamma-aminovajsav receptorait fokozottan érzékennyé teszi, és mivel a gamma-aminovajsav gátló transzmitterként funkcionál, ezáltal gyakorlatilag egy kettős gátlást valósít meg (a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti). Az ilyen fajta gátlás során az idegsejtek közötti kommunikációt és maguknak az idegsejteknek a működését is lelassítja, ezzel tovább gyengítve különböző érzékeinket, lassítva és koordinálatlanná téve a mozgásunkat.

Kimutatható, hogy a fenti hatások leginkább a kisagy és a hipotalamusz egyes magjainak működését befolyásolják, gátolják. A kisagynak rendkívül fontos szerepe van a koordinált, finom mozgás koordinálásában, tehát az ittas állapot első tünetei közt jellemző a mozgás koordinálatlansága és a lassuló reflexek miatt annak szervezetlensége, és akár a kézremegés is. A hipotalamuszban található az agy jutalomközpontja, amely alkohol hatására dopamint termel. Az agy dopaminháztartásának befolyásolása során az alkohol közvetlenül hat a közérzetre. A hipotalamusz magcsoportjainak az agresszió féken tartásában is nagy szerepük van, ezért ezen régiók gátlása során agresszívvé válhat az ember aki alkoholt fogyaszt. A hipotalamusz emlékezet kialakulásáért felelős magcsoportjai különösen sok gamma-aminovajsav-receptort tartalmaznak, így ezen régió gátlása nagy mennyiségű alkoholbevitel esetén emlékezetkiesést okozhat. Nagy adag esetén az alapvető funkciók, mint pl. a légzés is koordinálatlanná válhat, vagy szélsőséges esetben akár le is áll. A pontos közvetlen hatást nagyon sok körülmény befolyásolja, ami elsősorban az egyéni szervezet állapotától függ. Ilyen sajátosságok lehetnek a máj állapota, de akár egyes esetekben bizonyos érzékenységek, allergének is szerepet játszhatnak, így egyes embereknél már viszonylag kis dózis is komoly és káros folyamatokat indíthat be.

A másnaposság vagy macskajaj tünetei csökkenthetőek.

reset