A másnaposság vagy macskajaj a szervezetünkbe rövid időn belül bevitt nagy mennyiségű alkohol hatására alakul ki. Azonban a másnaposság vagy macskajaj kis mennyiségű alkohol bevitelekor nem jelentkezik, mert a szervezet képes olyan ütemben lebontani az alkoholt mint ahogy azt bevittük. Azonban a napi 1 dl borban található alkohol mennyiségnek az egészségre gyakorolt pozitív hatása van.
Kimutatható, hogy a fent említett mennyiségű minimális véralkoholszint képes megemelni a HDL-koleszterin szintjét, amely jótékony hatású az erekre, továbbá tisztítja azok falait és ezáltal csökkenti a trombózis és az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát is. Ezeken felül fokozza a vérkeringést, továbbá segíti a lipidek emésztődését a gyomorban azok emulgálása révén.
A vörösbor vastartalma a vérképzést serkenti, de a vérszegénységben szenvedőknek ez nem biztosít elegendő pótlást szervezetük számára. Képes kitágítani a bőrben lévő hajszálereket, ezáltal csökkentve a testhőmérsékletet, továbbá az étvágyat is növelheti. A rendszeres alkohol fogyasztás akár a gyomorfalat is irritálhatja, és így gyulladások, rosszabb esetben rákhoz vezethet.
A napi 1 dl borban megtalálható alkoholmennyiségnél több fogyasztása egészségkárosító hatású. Az alkoholt szervezetünkbe bevíve a véráram segítségével minden szervünkhöz eljut, és ahol leginkább kifejti hatását az a központi idegrendszer. Korábban úgy vélték, hogy az alkohol az idegsejt membránjába jutva változtatja meg annak tulajdonságait.
A tudomány mai állása szerint hogy az a koncentráció, ami a membrán tulajdonságait megváltoztatná, az halálos, tehát ez nem lehetséges hogy az alkohol elsődleges hatása. A másnaposság vagy macskajaj tüneteit sem ez okozza. A XXI. század kutatásai felismerték, hogy a következő anyagok, amelyekre az alkohol leginkább hatással van az agyban: két neurotranszmitter, a gamma-aminovajsav és a glutamát receptorához kötődve módosítja azoknak érzékenységét. A glutamát az egyik legelterjedtebb serkentő neurotranszmitter az agyban, ennek receptorához kapcsolódva gátolja annak működését. Ellenben a gamma-aminovajsav receptorait fokozottan érzékennyé teszi, és mivel a gamma-aminovajsav gátló transzmitterként funkcionál, ezáltal gyakorlatilag egy kettős gátlást valósít meg (a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti). Az ilyen fajta gátlás során az idegsejtek közötti kommunikációt és maguknak az idegsejteknek a működését is lelassítja, ezzel tovább gyengítve különböző érzékeinket, lassítva és koordinálatlanná téve a mozgásunkat.
Kimutatható, hogy a fenti hatások leginkább a kisagy és a hipotalamusz egyes magjainak működését befolyásolják, gátolják. A kisagynak rendkívül fontos szerepe van a koordinált, finom mozgás koordinálásában, tehát az ittas állapot első tünetei közt jellemző a mozgás koordinálatlansága és a lassuló reflexek miatt annak szervezetlensége, és akár a kézremegés is. A hipotalamuszban található az agy jutalomközpontja, amely alkohol hatására dopamint termel. Az agy dopaminháztartásának befolyásolása során az alkohol közvetlenül hat a közérzetre. A hipotalamusz magcsoportjainak az agresszió féken tartásában is nagy szerepük van, ezért ezen régiók gátlása során agresszívvé válhat az ember aki alkoholt fogyaszt. A hipotalamusz emlékezet kialakulásáért felelős magcsoportjai különösen sok gamma-aminovajsav-receptort tartalmaznak, így ezen régió gátlása nagy mennyiségű alkoholbevitel esetén emlékezetkiesést okozhat. Nagy adag esetén az alapvető funkciók, mint pl. a légzés is koordinálatlanná válhat, vagy szélsőséges esetben akár le is áll. A pontos közvetlen hatást nagyon sok körülmény befolyásolja, ami elsősorban az egyéni szervezet állapotától függ. Ilyen sajátosságok lehetnek a máj állapota, de akár egyes esetekben bizonyos érzékenységek, allergének is szerepet játszhatnak, így egyes embereknél már viszonylag kis dózis is komoly és káros folyamatokat indíthat be.
Alkoholfogyasztás után minden esetben méregteleníteni szükséges.